MagyarJapán

MagyarJapán

2014. június 4., szerda

ToKioto

ELŐSZÖR IS - KÖSZÖNJÜK A MEGJEGYZÉSEKET!!!!!!!!! Nagyon jólesik, hogy követtek, látjuk a látogatottsági számokon is, csodás. Szeretünk Benneteket!!!
Ma - ismét - nagyszerű napunk volt.
Reggel i, aztán irány Kioto.

Két napja nekem sem megy a film-feltöltés valami miatt, de a link működik szerencsére: íme, egy kis ÍZELÍTŐ A SEBESSÉGBŐL! (A vége felé Kersha Kacu rólam készült sziklahágó fényképész-pozitúrás felvételén röhögünk, amit aztán valamilyen ördögi sugallatra fel is tett az egyik előző Bejegyzésbe, bocsássa meg neki a Jóisten. Szóra sem érdemes... Végül bezúgunk az alagútba.)

Érkezés a "kisvárosba" (mindössze másfél milliós a 35-ös Tokyo után), elképesztő kedvesség a szálloda-portán, a nőkben olyan kedvesség, hogy az ember nem hisz a... zegésznek. És a férfiakban? Bennük meg a barátságosság ugyanígy. Különös, csak nehezen érthető, ha egyáltalán; nagyszerű. Tatoma Shosan szerint valaki azt állította tapasztalat után szólva, hogy a japánok olyan elzárkózók, tuskó-félék (a pontos kifejezés nem jutott TSh eszébe) - ez végképp érthetetlen. Egész egyszerűen hülyeség ("Nooooormális?). Az mind te vagy, hát én ki vagyok!? - mondtuk volna erre az általánosban. Kersha Kacu kitűnően ír erről az előző Bejegyzésben (és még én is fogok. Igazából már írtam, de még nem mertem közzétenni...).











Délután Nishi Honganji - a képek innen valók -, buddhista szektás templom (1200 óta, nem fogadják el a vegetarianizmust, az önmegtartóztatást és a papi nőtlenséget - igazi különbségek, úgy látszik, nincsenek...).
Én meditáltam benn, Kersha Kacu elaludt, Tatoma Shosan fényképezte, én meg TSh-t, ahogy kijöttem a meditációból (ez az iciri-piciri meg mind megette). KK-t végül egy szerzetes felébresztette - éberség, gondolom.








Az udvaron mesés cédrus...












... és egy (sz)ent gingko-biloba. Utóbbi példányai sorban szegélyezik az utcákat, utakat, Tokyoban is, itt is, ez, amelyik a képen látható, biztos több száz éves. Az arányokat, a méreteket Kersha Kacu amúgy délceg termete jól szemlélteti.


Megint csak csók és ölelés Mindenkinek, de annyit még hadd mondjak újra: a japánok elképesztő finomak, ha valaki mást mond, gyanakodjatok!
Talán írok majd még a nőkről, mert az nagyon különös.

                                                                             (Kaikacuna Gacho)

2 megjegyzés:

  1. Huh, az a vonatos video durva, én ettől az egy perctől is elszédültem, élesben lehet, hogy hánynék...meg a látkép se volt túl vonzó. De akkor is, mi az, hogy ilyenkor is belebújtok a virtuálba, és nem néztek ki az ablakon? Japániában!

    VálaszTörlés
  2. Valóban, én sem így emlékszem a Csajág felső-Polgárdi Ipartelepek közötti út sebességére. A vonatéletkép viszont a szédülésért is kárpótolt. :)

    VálaszTörlés