Történt egyszer, hogy egy asszony és a szeretője éppen ágyban voltak, amikor hazaért a férj. Mivel a szeretőnek nem maradt ideje elmenekülni vagy elrejtőzni, az asszony becsavarta egy tatamiba, és kiment a házból avval a hóna alatt. Odaszólt a férjnek, éppen arra készül, hogy kirázza a bolhákat a szőnyegből, de ahogy átugrotta a tűzhelyet, a kicsúszott a meztelen szerető a szőnyegből a hamuba. El is kerekedett a férj szeme:
- Ez a legnagyobb bolha, amit valaha láttam! - kiáltott fel, és úgy tűnt, semmi mást nem vett észre.
A nagy bolha pedig négykézláb menekült.
(Japán regék és mondák, 75 o., Móra Ferenc Könyvkiadó, 2005.)
Különös bölcsesség uralja ezt a történetet, amely ugyanolyan furcsa, mint a legtöbb japán mese, meseféle. Másféle gondolkodás, másik világ, mégis nekünk (is) szóló üzenet. Mielőtt elemzem röviden - ahogyan én látom -, hagyok egy kis időt, hogy mindenki a maga értelmezését megtalálja, ha akarja.
Aztán jövök majd még más történetekkel is.
Ez innentől másik bolygón tett utazásunk utóélete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése