Még mindig az idő-ide-oda. Írtam is utazótársaimnak, "azt hittem, sitty-sutty, át-vissza-állok. De időnként beüt
egy-egy jelentős tompaság-üresség, álmosság-szerű
mégsem-egészen-álmosság.
Lassan felszámolódik a bőrönd-kiáramlás szétterülő tárgyainak zűrzavara, a gyerekekkel-asszonnyal való együttlét tegnap nagyszerű volt. Ma viszont úgy ébredtem, mintha éjszaka valaki origami-hajtogatóst készített volna a tagjaimból. Úgy látszik, a hazatérésben a test megelőzi valahogy a lelket, utóbbi bizonyos részeit, most néha azt számolom, ott mi volna, hány óra..."
Lassan felszámolódik a bőrönd-kiáramlás szétterülő tárgyainak zűrzavara, a gyerekekkel-asszonnyal való együttlét tegnap nagyszerű volt. Ma viszont úgy ébredtem, mintha éjszaka valaki origami-hajtogatóst készített volna a tagjaimból. Úgy látszik, a hazatérésben a test megelőzi valahogy a lelket, utóbbi bizonyos részeit, most néha azt számolom, ott mi volna, hány óra..."
Az az érdekes, hogy itt meg ott ennyivel meg annyival több van vagy kevesebb, közben meg mindentől függetlenül ugyanaz a pillanat. De nem ragozom tovább, kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda.
* * *
Íme, a mai ebéd inkább, afféle utózöngeként is, kitűnő, igen-igen finom, mind a két pálcikámat megnyaltam utána. Rizs, csirke, roppanós párolt zöldségek.
* * *
Olvasottságunk 1970!
Jelezzük kedves Olvasótáborunknak, hogy bejegyzéseket írni való szándékunk a továbbiakban sem szűnik meg-megnyilvánulni.
Szóval időnként nézzetek vissza!
Rendezni akarjuk a sorokat, tisztázni, kiegészíteni, vissza-visszaemlékezni. Meglátjuk, meddig tart a lendület.
Tamás bejegyzése végre - a végére - valahára idekerült, amit írt, az pedig 100 %-osan igaz és megerősítendő - köszönjük!
Jó étvágyat! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése